Kis korrekt gitármuzsika

bugiiiiiiiiiiiiiiiiiii!

Amikor a rossz társaság még szabadon utazott...

Egy szakócaszerűen egyszerűnek tűnó nóta, igazi jó bulikezdő kalapálással.

Pontos, mint a doxa, kemény, mint az ügyalkenyér...

Aztán a szóló alatt érdemes odafülelni a basszeros kollégára, szép, röfögős-felhangos funkyt nyomat a gitár alá. Sose vettem észre.

A gitárnyikot meg dícsérje más, elfogult vagyok a fickócal.

Valamikor réges-régen említettem már a Prakker zenekart. No, az általuk tartott szeánszok vidám pillanatai közé tartozott az alábbi nóta interpretálása.

Az Osibisa nekem azóta Afrika. Felszabadultság, életöröm, lazaság. Semmi görcs.

Aztán láttam őket Pesten, tán a Kisstadionban, tán 79-ben...

Ütős fúvós hátán, valamint minimum 1600 hófehér fog. Folyamatosan. És semmi görcs.

Megint csal a cím, ez inkább északi stílus, ráadásul Állati kísérettel.

De nem lehet minden zene mellé esztétát és kritikust állítani.

Úgy gondoltam az ősöreg bluesokat kivonom a retRock halmazból, mert kár odakeverni őket.

Az alábbi darab talán egy hoszabb film részlete, mindenesetre a hosszadalmasnak tűnő felvezető rész arra utal. A zene önmagában is csodás / az a hang, az a vokál... /, de a korát meghaladó képi trükközés, hát az valami pazar...

Ördögi Roy Slade

Már az író is csupa talány. Szinte biztos, hogy álnév. Szinte biztos, hogy magyar. Szinte biztos, hogy meglepődnék, ha kiderülne kit is takar valójában. Ezúttal mindez mellékes.

A Cápakaka címen megjelent regény /?/ viszont nem az.

No, itt el is kezdődik a fejvakarás. Márimt a műfaji besorolásnál. Majd valaki nálam hozzáértőbb megteszi, de ha nem, az sem tragédia.

A cselekmény sem túl bonyolult, egy kvázicsavargó az Antillákra indul, és cápagyomorban, vagy azon is túl végzi.

Az egészben az a jó, hogy olvasható. Nem akar nyelvi leleményekkel operálni, nem szépeleg, itt-ott konyhafilozofia közhelygyűjtemény, itt-ott szinte moldovai sztorizgatás, egy kis keleteurópai "áldozattudat", némi antiglobalizmus, egy kis macsókultusz...és még millió apró ötlet és szurkapiszka.

Nagyon jó mondatai vannak, szinte aforizmaszerűek.

Megéri azt a néhány órát.

Hosszú az út a csúcsra... Sebaj.

Csak keményen fiúk, semmi cizella.

/ azért a Gibson-duda duett üt egy kicsit /

A keszthelyi fakereskedő Schwarz Dávid építette meg a világ első kormányozható, fémből épült léghajóját, mely 1897 novemberében egyetlenegy alkalommal emelkedett a magasba Berlinben. Ennek nézőjeként volt jelen Zeppelin is, kit egyáltalán nem keserített el a szerencsétlen kimenetelű próbarepülés, hiszen remek lehetőséget látott az egyébként lezuhant és kettétört szerkezetben. Schwarz Dávid masinájának a levegőben elszakadt az ékszíja, a pilóta pedig rémültében túl sok hidrogént engedett ki a ballonból. Ez okozta a zuhanást. Zeppelin ennek ellenére megvásárolta a szabadalmat és léghajóépítő üzemet alapított. Az általa tervezett első irányítható léghajó, az LZ1 volt, mi 128 m hosszúságával 1900. július 2-án emelkedett először a magasba a Boden-tó felett. A 31 km/óra sebességű jármű 17 percig tartózkodott a levegőben.

Zeppelin, a grófi származású német katonatiszt Konstanzban született 1838. július 8-án. Több háborúban is részt vett, a rendfokozatban egészen az altábornagyi rangig vitte. Megfigyelőként vett részt az amerikai polgárháborúban, ekkor repült először ballonon. Harcolt a porosz-francia háborúban. Rendelkezési állományba helyezése után, 1891-ben kezdett a repülés problémájával, pontosabban a kormányozható léghajók problémájával foglalkozni. Több kudarc után végül siker koronázta próbálkozásait.
 

Mivel a léghajók építése meglehetősen drágának bizonyult, sokáig nem talált támogatókra sem, Ezért munkája folytatásához pénzszerző akciókba kezdett. Az 1900-ban felszállt prototípust még sok módosítás követte. Az érdekességek között kell megjegyezni, hogy az első zeppelin 1931. március 29-én érkezett Magyarországra, és a csepeli repülőtéren landolt. Utasaival - köztük Karinthy Frigyessel - magyarországi körrepülésre indult, de a rosszra fordult időjárási viszonyok miatt csak Debrecenig jutott el, és még aznap visszatért Németországba.


A léghajóknak köszönhetően a németek jelentős előnyben voltak az első világháború elején, hiszen a repülők 1916 végéig nem voltak képesek olyan magasra emelkedni, mint a Zeppelinek. Ezért a "szivarok" jó szolgálatot tettek a bombázások és a felderítő tevékenységek során. A repkedő szivarok valójában csak a harmincas évekre tudták ellepni az égboltot, de az évtized végén megjelent, egyre tökéletesebb, biztonságosabb és gyorsabb utasszállító repülőgépek kiszorították őket a forgalomból. De ezt már Zeppelin nem érhette meg, mivel 1917. március 8-án Berlinben meghalt

A levegő Titanic-ja

A Hindenburg a maga 245 méteres hosszával alig 24 méterrel volt rövidebb, mint a Titanic. Teste több mint 200 ezer légköbmétert tett ki, így a korabeli fotók tanúsága szerint igazán lenyűgöző látványt nyújtott a New York-i toronyházak között cikázó léghajó. A Hindenburg volt ráadásul az első léghajó, amely adottságainál fogva képes volt áthajózni az Atlanti óceánt, ráadásul úgy, hogy az utasok a két és fél, három napos út során luxuskörülmények között érezhették magukat.

A léghajó törzsében 129 utas számára alakítottak ki férőhelyet, külön alvókabinokkal, mosakodásra is alkalmas csapvízzel, étteremmel, panorámaterasszal és élő zongorakoncertekkel, sőt, a hajó alsó részében kijelölt dohányzóhelységgel. Ez utóbbiban persze szigorú előírások voltak érvényben: a gyufát csakis az arra kijelölt személyzet gyújthatta meg, égő cigarettával pedig szigorúan tilos volt elhagyni a helyiséget.

Mobil. Mi más?

Még Cserhátival meg Samuval, már Tunyóval.

Meg a Barkas.

Mi így vonulunk be a történelembe :)

Padláspakolászás közben került elő néhány régi Bob Dylan vinilkorong  /is/.

Legott reaktiváltam a dolgokat, és már emlékszem miért kedveltem.

Kiköpött korai Nick Cave :)

vagy nem?

Aktív húrnyaggató koromban kísérletezgettem ezzel a technikával, inkább bátran, mint sikeresen.

Azóta is lenyűgöz, ha valaki jól használja.

Mint az alábbi úriember:

Obama Nobel Béke-díj

Az első nem kizárólag kaukázusi rasszból levezethető elnöke az Egyesült Államoknak.

Az első, aki nem a tetteiért, hanem a terveiért kap Nobelt.

Sajátos...

A Magyar Armada 3:2-re elverte a Dígó Dragonyosokat. Hurrá és Hallelúja!

Meg egy bónusz az egyik kedvenc nótám egyik legjobb feldolgozása :

Ezt a nótát hallottam már egy csomó férfitól / még Hobótól is /

Így se rossz :)

A filmjeit mindenki látta.

Legendás família legendás gyermeke.

Láttam a Száll a kakukk...-ban és az Egerek és emberekben színpadon.

Hiteles volt.

Egy színész ennél többet nem tehet.

Isten veled magyar Dzsémszbond!

A hetvenes évek egyik legjobb " buliindító" nótája

Szerinten fontos

Szerintem érdekes

Szerintem

Slade

Van-e ki e nevet nem ismeri?

Persze.

Hát tessék:

kommentár nélkül

Közönséges fülbemászó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

 

 

A közönséges fülbemászó (Forficula auricularia) egy közismert és elterjedt európai rovarfaj, amely nevével ellentétben nem költözik más állatok hallójáratába, a dobhártya átfúrása pedig végképp nem jellemző rá. Alapvetően hasznos, pusztítja a mezőgazdasági kártvőket, bár elszaporodva komoly károkat okozhat a gyümölcsök megrágásával.

Megjelenés

E közismert kis rovar 10-15 milliméteres hosszt elérő teste lapított, hosszúkás. Legjellegzetesebb attribútuma, hogy potroha feltűnő fartoldalékban (cercus) végződik, melynek két szára a hímek esetében jelentősen görbült, és egy-egy fog látható bennük, a nőstényeknél viszont egybesimulnak. A fogónak az ellenségek elriasztásában, a táplálék szájhoz emelésében és vékony, mintegy negyvenrét hajtott szárnyai kicsomagolásában van szerepe, melyek apró, pikkelyszerű fedőszárnyai alatt bújnak meg. A közönséges fülbemászó ritkán repül, de képes rá.

Alapvetően rozsdás gesztenyebarna színű; a fej világosabb a testnél, a lábak pedig sárgás színezetűek. A vízszintes állású fej kb. szív alakú, szabadon mozgatható, rajta található a rágó szájszerv és az összetett szemek. Pontszemei nincsenek. A potrohon bűzös váladékot termelő és akár 10 centiméteres távolságra is kilövellni tudó hólyagok találhatóak.

Életciklus

A fülbemászó fejlett utódgondozásáról híres. Az őszi párzást páros vagy csoportos áttelelés követi, majd tavasszal a nőstény költőüreget ás, ahova egy csomóban rakja le 20-50 ovális, vajszínű petéjét. Az anyaállat rendszeresen forgatgatja és végignyalja a petéket, hogy azok ki ne száradjanak, vagy nehogy elgombásodjanak. Később 5-6 hét múlva kikelő lárváit is őrzi a betolakodók ellen. A fülbemászók kifejléssel fejlődnek, azaz a lárvák nagyon hasonlítanak a kifejlett példányokhoz, csak szárnyuk hiányzik. Az imágó állapot mintegy 4 vedlés után következik be, de a fiatal fülbemászók már az első vedlés után képesek önellátásra – igaz, a családok rendszerint az első telelésig együtt maradnak.

Mindenevő, de elsősorban más ízeltlábúakkal – főleg levéltetvekkel, hernyókkal és különféle petékkel – táplálkozik. A nappalt többnyire rejtőzködve tölti valamilyen repedésben, üregben, vagy az avar közé bújva. Kedveli a magas páratartalmat. Éjszaka kiváló látására és érzékeny, fonalszerű csápjaira hagyatkozik a vadászat során.

Nőstény fülbemászó

Maradékokkal táplálkozó hím

Forrás : Wiki

A mai napig a frász tör ki, ha egyszercsak a szőlőfürtből, hálózsákból előkúszik egy ilyen jószág. Persze, tudom, hogy semmi félnivalóm tőle, de mégis.

Hiába, semmi nem olyan tartós, mint a gyerekkori fóbia

közel két éve félretettem ezt a felvételt későbbi tanulmányozásra

no, most újra a szemem elé került

csal ámulok és bámulok, változatlanul